A modern tömegkommunikáció kialakulásának előzményei

Az információ áramlásának folyamata a kommunikáció története során a társadalmi viszonyok átalakulásával egyre bonyolultabbá vált, újabb kommunikációs források jelentek meg a régiek mellett.

Az írásbeliség előtti kultúrákban az információcsere többnyire szóbeli volt, a közösség tapasztalatait szájhagyomány útján tanulta meg az ifjabb nemzedék. A közvetett kommunikáció formái például, mint a testfesés, öltözködés, kultikus tárgyak, szertartások is, mind-mind jelen voltak.

Az írásbeliséggel az emberiség egyik alapvető médiuma jelent meg, az írás. Lehetővé tette a korábbinál nagyobb közösségek életének egységes szervezését. Hatalom megőrző szerepe volt. A polgári társadalmak kialakulásáig Európában az emberek nagyrésze számára nem volt fontos szerepe az írásnak. A főbb információkat az állam és az egyház birtokolta, ők is irányították ennek áramlását.

A modern tömegkommunikáció kialakulásának közvetlen előzménye a könyvnyomtatás megjelenése volt. Jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette az írás tömeges sokszorosítását, így azt is, hogy kialakuljon egy új nyilvánosság, egy írni-olvasni tudó célközönség és a kommunikációban lényegében az egész társadalom részt vehessen. Megteremtette annak lehetőségét is, hogy a nagyközönség a 19. századtól akár nagyipari módon is elérhető legyen.

A könyvnyomtatás felfedezője Johannes Gutenberg (1400-1468).

A könyvnyomtatás nyomán kialakuló polgári nyilvánosság fő jellemzője, hogy a társadalom többsége számára hozzáférhetővé váltak az információk. Az újságok mellett a 17. század utolsó harmadában megjelentek a folyóiratok, amelyekben már hírek, kritikák is megjelentek.

Nyomdai sajtó a 17. századbanA 18. században a közvélemény főleg nyilvános vitákban nyilvánult meg, mivel a sajtó főleg az államhatalom kezében volt. A közoktatás bevezetésével egyre többen tanultak meg olvasni, így a kritka megfogalamzása (őket érintő törvények, döntések befolyásolása) is egyre több személy számára vált általánossá.

Egyes társadalmi csoportok azonban mindig kirekesztődnek a nyilvánosságból. Okai: szegénység, műveltség hiánya, az újabb tömegközlési eszközök megfizethetetlensége.